„A női szemszög felszabadító a dokumentumfilmben”
Kutató, különböző filmtudományi folyóiratok szerzője és szerkesztője, és az ELTE Filmtudomány Tanszék oktatója, az egyik kutatási területe a dokumentumfilm. Margitházi Bejával beszélget a Mozinet Nagylátószög új epizódjában Kovács Gellért filmkritikus a kortárs női dokumentumfilmről a Nem halok meg, a még mozikban futó Smoke Sauna Sisterhood és a május 2-án mozikba kerülő A boldogság ügynöke című filmek kapcsán.
A boldogság ügynökében Arun Bhattarai és Zurbó Dorottya dokumentumfilm-rendezők egy boldogságügynök életét követik. Az apró himalájai királyságban, Bhutánban ugyanis a Boldogság Kutatóintézet munkatársai járják az országot, és kérdőív segítségével mérik fel a lakosság boldogságszintjét. A történet során nemcsak a hétköznapi emberek vágyait ismerjük meg, hanem főhősünk személyes sorsa is kibontakozik, akinek legnagyobb álma, hogy végre szerelemre találjon.
„Vannak olyan jellemzők, amik gyakrabban előfordulnak a nők által rendezett dokumentumfilmekben, például hogy mennyire intim, bensőséges a kapcsolata a szereplőkkel.”
Margitházi Beja arra a felvetésre, hogy van egy új generációs női dokumentumfilmes hullám, elmondja, nem feltétlenül tartja célravezetőnek azt, ha nemi alapon kategorizálunk filmeket és rendezőket. Szerinte nehéz egyértelmű összefüggést találni az egyes nők által rendezett dokumentumfilmek között, ugyanannyira diverz felhozatalt lát itt is, mint bármely más irányzatban. Ami talán összekapcsolhatja ezeket a filmeket, az a női érzékenység jelenléte, ami a rendező és a dokumentumfilm alanya közti bensőségesebb viszonyban figyelhető meg.
„Hihetetlen ereje van annak, hogy ezek a szereplők léteznek a valóságban is, és ezek a történetek igazi, valódi történetek.”
Margitházi Beja szerint a dokumentumfilm egyik legfontosabb ismérve, hogy valós szereplőket követhetünk a vásznon, akiknek az élete a forgatás előtt és után is zajlik, és ennek van egy megnövekedett tétje, ami átélhető a néző számára.
„A női szemszög, megmutatása ezekben a filmekben azért érdekes, mert nagyon sok nő számára jelenthet felszabadító érzést, hogy végre olyan szereplőket láthat, akik ismerősek, vagy akik hasonlítanak rá.”
A befogadói oldalról nézve hiánypótló az a jelenség is, hogy egyre nagyobb arányban vesznek részt nők a dokumentumfilmezésben. A női nézőknek ezek a filmek végre olyan valós hús-vér embereket mutathatnak be, amelyekkel könnyebb azonosulniuk, és ez felszabadítóan hathat rájuk.
A szövegben felhasznált idézeteket szerkesztve közöltük.
A Smoke Sauna Sisterhood még a mozikban, A boldogság ügynöke május 2-ától tekinthető meg!
